Mese egy lányról

szigorú lányA szigorú lány

Évekkel ezelőtt találkoztam egy lánnyal, aki meglehetősen kemény volt. Szerette kézben tartani a dolgokat, megmondani a véleményét, törődni másokkal.

Ha egy szóval akarnám jellemezni, akkor a szigorú szót használnám. 

Hamar felnőtté kellett válnia, már gyerekkorában ő vette át a „szülő” szerepét. Fegyelmezettsége, tudatossága néha már ijesztően hatott.

A saját szüleivel meglehetősen keményen bánt. Tudta jól, hogy neki kell vigyáznia rájuk, így hát, ha olyasmit vett észre, amivel veszélyeztetik egészségüket, vagy nem törődnek magukkal, olyankor erélyes kritikával illette őket. Nem volt tiszteletlen, de erőszakosan nyilvánította ki nézeteit.

Olykor úgy tekintett családtagjaira, mint gyermekekre, akiket felügyelni és óvni kell. Érezte, hogy nélküle nincs minden a legnagyobb rendben. Minden erejével azon volt, hogy elismerjék és adjanak a véleményére, valamint megbízzanak a tudásában. Gyakran adott tanácsokat, de kevésszer hallgattak rá, igaz, utólag ugyan sokszor megbánták, hogy nem hittek neki. Ő pedig időről időre megtanulta, hogy nem erőltethet semmit, mert mindenki a saját kárán tanul.

Miért vált szigorúvá?

A korábban megélt sérülések miatt. Az élet tette keménnyé. Túl kellett élnie a sok borzalmat, és ahhoz, hogy túlélhesse ilyenné kellett válnia. Ez nem gyengeség, ez erő. Viszont egy veszedelmes erő, mert sok energiája elhasználódik. Ha nem vigyáz és nem áll meg egy pillanatra, nagyon gyorsan elfogy az életereje.

Meg kell tanulnia, hogy nem lehet minden tökéletes, nem mehet minden terv szerint. Időnként elbuknak az emberek, és ezért nem jár mindegyiknek megfedés. Abban viszont igaza van, hogy harcolni kell a szeretteinkért, azokért, akik igazán fontosak nekünk. Amikor látjuk, hogy hibáznak, ne féljünk megmondani nekik. Nem kell mindent eltűrni valakitől, csak azért, mert szeretjük. Ha szeretjük, az felhatalmaz arra is, hogy véleményt mondjunk neki, néha negatív is lehet, hogy felnyissuk a szemét.

Az időnkénti megfedés mellett pedig legyen sok-sok biztatás. Ne csak megtorlás, hanem pozitív erő, dicséret.

Jó példa a szigorú lány?

Mindenki maga döntse el, hogy tanulna-e tőle vagy sem. A fontos mindig az időzítés, mindig a megfelelő időben tudunk segíteni, a megfelelő időben kell a biztató szöveg. Tudni kell mikor van itt az ideje a kritikának és mikor a biztatásnak. Arra is fontos odafigyelni, hogy minden emberhez más nyelven érdemes szólni, ami egyeseknél beválik, nem biztos, hogy a másiknál is. Valakinek durva és nyers véleményre van szüksége, míg másnak egy finomított változatra.

A legjobban úgy érhetünk el célt, hogyha az adott személynek megfelelően mondjuk el a mondókánkat, direkt neki célzott eszközökkel, hangszínnel, stílussal.