Boldog vagyok, csak mert élek, avagy a hygge rejtelmei

hygge Mi fán terem a hygge?

Bizonyára te is sokat hallottál már a dánok „boldogságreceptjéről”. Bevallom eleinte nem foglalkoztam ezzel a témával, viszont minél több cikket olvastam a hygge kapcsán, annál inkább kíváncsivá tett. Úgy érzem mindenki számára pozitív hatással bírna, ha időnként megpróbálna elmélyedni a jelen pillanataiban és meglátná a bennük rejlő szépséget, örömet.

Mit is jelent ez a hygge?

Valójában mindenki egy picit másként definiálja, jelenthet életérzést, életstílust, egy olyasfajta életformát, amelyben hagyunk időt a kikapcsolódásra is, teljesen átengedjük magunkat az adott pillanat, tevékenység örömének. Ez lehet egy délutáni kávészünet keksz kíséretében. Lehet egy forralt boros este néhány barátunkkal. Ugyanakkor befelé figyelés, önmagunkra fordított időt is jelenthet, amikor csupán olvasgatunk egy meleg kardigánban és jól eső érzéssel tölt el.

Ne érts félre a hygge nem a semmittevést jelenti, hanem az időszakos odafigyelést a lelki és testi állapotunkra, mert ha tudatosan figyelünk arra, hogy ez a dolog, ami most történik velünk, legyen az teázás, filmezés, olvasás, bármi, ami örömmel tölt el, segít relaxálni, akkor elmondhatjuk, hogy igen én ezt a pillanatot megéltem, teljes mértékben kihasználtam, és ez annyi pluszt adott, hogy elegendő lesz a következő munkanap, megmérettetés elviselésére, könnyebb kivitelezésére.

S ha belegondolunk, hogy némely ember mennyire nehezen kapcsolódik ki, szinte képtelen egy kicsit elcsendesedni, lenyugodni, kipihenni a fáradalmait, mindjárt egészen más színben tűnik elő ez az életforma. Valójában nagy szükség lenne rá, hogy olykor tartsunk egy-két „öröm-napot”, „örömperceket”. Akinek kevés az ideje, beiktathat hétvégére is, vagy akár alvás előtti időszakra egy jó forralt boros beszélgetést, választhat egy kád forró fürdőben eltöltött fél órát mécsesekkel megvilágítva. Az a legszebb az egészben, hogy mindenkinek más tevékenység, más kiegészítők jelentik a tökéletes hygget.

Számomra már egy csésze kávé némi csokoládéval is megadhatja a boldog érzést, amennyiben sikerül kellően átszellemülni arra a néhány percre, emellett szeretek teázni, olvasgatni, és még rengeteg olyan elfoglaltságot, amelyben örömömet kellene lelnem. Nekem sem mindig működik, időnként képtelen vagyok elvonatkoztatni a problémáktól és a gondterhelt mindennapok sötét felhőként bevonják az egész életteremet. Ismerős ez az érzés? A legtöbb ember hasonlóképpen érezhet, s valaki emiatt is utasítja el csípőből a kellemes elfoglaltságokat, de ha egyszer megízlelnék, hogy mennyivel másabb leülve és apránként kortyolgatva, s eközben elgondolkodva meginni egy csésze teát, mint rohanva, azonnal rájönnének, hogy tényleg más.

Az egész hozzáállás kérdése, te magad döntheted el, hogyan akarsz élni, szeretnél-e időnként meghitt pillanatokat, érezni az otthon melegét, átható nyugalmat, vagy megfosztod magad ettől és nem vagy hajlandó kipróbálni sem.

Tehát a „boldogérzés, a meghittség, a befelé figyelés, az egymásra figyelés, a kellemes percek átélése mind-mind segítenek ellazulni és egy kicsit más színben látni a világot. A rohanás mellett kell, hogy legyen idő szép pillanatokra is.

 

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.